{"id":1686,"date":"2021-05-01T12:40:05","date_gmt":"2021-05-01T11:40:05","guid":{"rendered":"https:\/\/vitezi-rend.com\/?page_id=1686"},"modified":"2021-05-01T12:45:19","modified_gmt":"2021-05-01T11:45:19","slug":"hungarys-history-in-a-nutshell","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/hungarys-history-in-a-nutshell\/","title":{"rendered":"V\u00e1zlatos magyar t\u00f6rt\u00e9nelem di\u00f3h\u00e9jban"},"content":{"rendered":"<p class=\"has-text-align-center\"><strong>(A kezdetekt\u0151l Trianonig)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\"><em>Szerz\u0151: Vit\u00e9z tapolylucskai \u00e9s k\u00fckemezei B\u00e1n\u00f3 Attila historicus sz\u00e9kkapit\u00e1ny<\/em><\/p>\n\n\n\n<p><strong><em>A magyarok legkor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l neh\u00e9z olyan adatokkal szolg\u00e1lni, amelyek ne v\u00e1ltan\u00e1nak ki tudom\u00e1nyos vit\u00e1kat. A nyelvtudom\u00e1ny, a r\u00e9g\u00e9szet \u00e9s az \u00f6r\u00f6kl\u00e9stan eddigi eredm\u00e9nyei ugyanis e tekintetben vagy nem, vagy csak r\u00e9szben er\u0151s\u00edtik egym\u00e1st. Ennek ellen\u00e9re egyre t\u00f6bb jel mutat arra, hogy a magyarok legkor\u00e1bbi ismert \u0151sei kapcsolatban voltak az eur\u00f3pai hunokkal, akik viszont genetikailag k\u00f6zel \u00e1lltak a K\u00edn\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151 t\u00e1jakon \u00e9lt \u00e1zsiai hunokhoz.<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Az \u0151si magyar mond\u00e1kban (Csodaszarvas mond\u00e1ja, Csaba-monda, Turul-monda, Feh\u00e9r l\u00f3 mond\u00e1ja) meg\u0151rz\u00f6tt, a honfoglal\u00e1s el\u0151tti id\u0151kre utal\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k a hun-kori mond\u00e1k sz\u00e1mos elem\u00e9vel mutatnak p\u00e1rhuzamot. B\u00e1r a n\u00e9p ajk\u00e1n fennmaradt hun-magyar rokons\u00e1g eszm\u00e9j\u00e9t sok kutat\u00f3 nem tartotta bizony\u00edthat\u00f3nak, \u00e1m egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb, hogy a honfoglal\u00f3 magyarok szok\u00e1sai, hagyom\u00e1nyai a hun, valamint az ir\u00e1nival \u00e9s szk\u00edt\u00e1val kevered\u0151 t\u00fcrk \u00f6r\u00f6ks\u00e9gben gy\u00f6kereznek.<\/p>\n\n\n\n<p>A magyarok nyelve az eur\u00e1zsiai makrocsal\u00e1dba tartozik, enn\u00e9l fogva \u2212 a finnugor nyelvi vonatkoz\u00e1sokat sem tagadva \u2013 nyugodtan besz\u00e9lhet\u00fcnk hun\u2212magyar nyelvrokons\u00e1gr\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az egykori m\u0171velts\u00e9gben, \u00e9letm\u00f3dban, hadvisel\u00e9sben fellelhet\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1gokra. L\u00e1szl\u00f3 Gyula r\u00e9g\u00e9szprofesszor szerint a magyar nyelv k\u00f6zel \u00e1llt az avarok\u00e9hoz, akik a honfoglal\u00e1s idej\u00e9n jelent\u0151s sz\u00e1mban \u00e9ltek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n<p>A magyars\u00e1g m\u00edtikus \u0151st\u00f6rt\u00e9neti ter\u00e9vel (azon bel\u00fcl a magyar \u0151shaz\u00e1kkal) kapcsolatban elmondhat\u00f3, hogy az a Kaszpi- \u00e9s a Fekete-tenger \u00e9szaki vid\u00e9keit\u0151l a Kauk\u00e1zusig terjed\u0151 t\u00e9rs\u00e9g volt. A magyarokhoz k\u00f6thet\u0151 legkor\u00e1bbi r\u00e9g\u00e9szeti leletek er\u0151s p\u00e1rhuzamot mutatnak a korabeli \u00e1zsiai hun s\u00edrok egyes leleteivel. A magyarok ismert\u00e9k az ek\u00e9s f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9st \u00e9s a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9st. T\u00e1rsadalmukra jellemz\u0151 volt a t\u00f6rzsi szervez\u0151d\u00e9s \u00e9s a kett\u0151s fejedelems\u00e9g. Kr. u. 700, 750 k\u00f6r\u00fcl h\u00faz\u00f3dtak a Don \u00e9s a Dnyeper k\u00f6z\u00e9, a Lev\u00e9di\u00e1nak nevezett \u0151shaz\u00e1ba. Onnan k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva vonultak nyugatabbra (Etelk\u00f6z), ahol m\u00e1r csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedet t\u00f6lt\u00f6ttek a 895 k\u00f6r\u00fcl lezajlott \u2013 L\u00e1szl\u00f3 Gyula szerint m\u00e1sodik \u2212 honfoglal\u00e1sig, amelynek sor\u00e1n birtokukba vett\u00e9k a r\u00e9szben avarok (egyes felt\u00e9telez\u00e9sek szerint kora-magyarok), r\u00e9szben szl\u00e1vok lakta K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>A magyarok K\u00e1rp\u00e1t-medencei honfoglal\u00e1sa el\u0151tt Szvatopluk morva fejedelem (eredeti nev\u00e9n Zuentibald, 840-894) a Mojmirida dinasztia legkiemelked\u0151bb tagja sikeresen harcolt a keleti frankokkal szemben, \u00e9s k\u00e9t hadj\u00e1ratban (883-884) is puszt\u00edtotta Pann\u00f3ni\u00e1t. R\u00f6vid id\u0151re a morva fejedelems\u00e9ghez csatolta a Visztula-vid\u00e9k d\u00e9li ter\u00fcleteit (885 k\u00f6r\u00fcl), \u00e9s a csehek orsz\u00e1g\u00e1t (890), ami az \u00fajkori szl\u00e1v t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi gondolkod\u00e1sban alapot teremtett a cseh-morva-szlov\u00e1k egys\u00e9get megtestes\u00edt\u0151 \u201eNagymorva Birodalom\u201d k\u00e9pzet\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n<p>Szvatopluk a magyarokkal hol sz\u00f6vets\u00e9ges, hol pedig ellens\u00e9ges viszonyban \u00e1llt. El\u0151bb Karintiai Arnulf (850-899) keleti frank kir\u00e1ly (k\u00e9s\u0151bb cs\u00e1sz\u00e1r) k\u00f6t\u00f6tt sz\u00f6vets\u00e9get a magyarokkal, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a magyarok 892-ben megt\u00e1madt\u00e1k a morva fejedelmet. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb viszont m\u00e1r Szvatopluk k\u00f6t\u00f6tt vel\u00fck sz\u00f6vets\u00e9get a keleti frankok ellen. Mik\u00f6zben a magyarok a Dun\u00e1nt\u00falt birtokukba vett\u00e9k, Szvatopluk meghalt (894). Hal\u00e1la el\u0151tt felosztotta orsz\u00e1g\u00e1t k\u00e9t fia, II. Mojm\u00edr \u00e9s II. Szvatopluk k\u00f6z\u00f6tt, de azok 898-ban testv\u00e9rh\u00e1bor\u00faba keveredtek, ami megk\u00f6nny\u00edtette a magyarok hatalm\u00e1nak megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1t az \u00faj haz\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p>Akad olyan t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi v\u00e9leked\u00e9s, amely szerint Etelk\u00f6z elhagy\u00e1s\u00e1ra, a honfoglal\u00e1sra egy m\u00e1sik harcias n\u00e9p, a beseny\u0151k t\u00e1mad\u00e1sa k\u00e9sztette az el\u0151l\u00fck menek\u00fcl\u0151 magyarokat. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a beseny\u0151 t\u00e1mad\u00e1s akkor \u00e9rte az etelk\u00f6zi sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fcletet, amikor a magyar hadak (Biz\u00e1nccal sz\u00f6vets\u00e9gben) a dunai bolg\u00e1rok ellen hadakoztak, de a menek\u00fcl\u0151 magyarok te\u00f3ri\u00e1ja nem \u00e1llja meg a hely\u00e9t. A honfoglal\u00e1s egy ereje telj\u00e9ben l\u00e9v\u0151, katonailag felk\u00e9sz\u00fclt n\u00e9p tudatos cselekedete volt. Erre utal a r\u00f6vid id\u0151 alatt, szinte z\u00f6kken\u0151mentesen lezajlott honfoglal\u00e1s \u00e9s leteleped\u00e9s, majd az azt k\u00f6vet\u0151 \u201ekalandoz\u00e1sok\u201d, vagyis a nyugatra (k\u00e9s\u0151bb d\u00e9lre is) ir\u00e1nyul\u00f3 hadj\u00e1ratok, amelyek f\u00e9lelemmel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k el Eur\u00f3pa n\u00e9peit.<\/p>\n\n\n\n<p>A magyarok K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben val\u00f3 megmarad\u00e1sa nem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. \u00c1rp\u00e1d honfoglal\u00f3 fejedelem (845\u2212907) hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben nagy vesz\u00e9lyt jelentett a Keleti Frank Birodalom nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00e1mad\u00e1sa. A magyarok sz\u00e1m\u00e1ra ez\u00fattal nem kevesebb forgott kock\u00e1n, mint a frissen megszerzett haza megtart\u00e1sa. A sorsd\u00f6nt\u0151, 907-es pozsonyi csat\u00e1ban a magyar sereg els\u00f6pr\u0151 gy\u0151zelmet aratott a birodalom f\u0151k\u00e9nt bajorokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 serege f\u00f6l\u00f6tt, s ezzel megszil\u00e1rd\u00edtotta a magyars\u00e1g hely\u00e9t az \u00faj haz\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p>A nyugati hadj\u00e1ratok kalandoz\u00f3 jelleg\u00e9t \u00fajabban egyre t\u00f6bb kutat\u00f3 megk\u00e9rd\u0151jelezi, \u00e9s a \u201ekalandoz\u00e1sok\u201d kifejez\u00e9st nem tartja helyt\u00e1ll\u00f3nak. A magyarok ugyanis gondosan el\u0151k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k \u00e9s megtervezt\u00e9k hadj\u00e1rataikat, rendszerint valamely nyugati uralkod\u00f3 felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re. (Az els\u0151, ilyen jelleg\u0171 hadj\u00e1ratot m\u00e9g a honfoglal\u00e1st megel\u0151z\u0151en, 862-ben, a Fekete-tengert\u0151l \u00e9szakra elter\u00fcl\u0151 Etelk\u00f6zb\u0151l ind\u00edtott\u00e1k, \u00e9s bizonyos, hogy m\u00e1r akkoriban alapos ismereteket szereztek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben uralkod\u00f3 \u00e1llapotokr\u00f3l.) A kalandoz\u00e1soknak 955-ben, a Lech foly\u00f3hoz k\u00f6zeli Augsburgn\u00e1l lezajlott csata vetett v\u00e9get. Ekkor az egyes\u00edtett n\u00e9met seregek hatalmas gy\u0151zelmet arattak a magyarok felett. Vez\u00e9reiket, L\u00e9lt (Lehelt), Bulcs\u00fat \u00e9s S\u00fart elfogt\u00e1k, majd Regensburgban felakasztott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p>A magyarok rettegett nyilainak eml\u00e9ke azonban sok\u00e1ig k\u00eds\u00e9rtett. A r\u00f3mai egyh\u00e1z \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott Mindenszentek lit\u00e1ni\u00e1ja sz\u00f6veg\u00e9ben szerepelt az ismert k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s: \u201eA magyarok nyilait\u00f3l ments meg uram minket\u201d. Ez a mondat leghosszabb ideig a n\u00e9met nyelv\u0171 lit\u00e1ni\u00e1ban maradt meg: eg\u00e9szen 1965-ig. Csak ekkor, a II. vatik\u00e1ni zsinat \u00faj liturgikus reformj\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a n\u00e9metek ezt a sz\u00f6vegr\u00e9szt, amit pedig addig, t\u00f6bb mint ezer esztend\u0151n kereszt\u00fcl \u00e9rintetlen\u00fcl hagytak.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1rp\u00e1d d\u00e9dunok\u00e1ja, G\u00e9za nagyfejedelem (945\u2212997), majd fia, Istv\u00e1n kir\u00e1ly (975 k\u00f6r\u00fcl\u22121038) felvette a kereszt\u00e9nys\u00e9get \u00e9s hitt\u00e9r\u00edt\u0151 papokat h\u00edvtak az orsz\u00e1gba. Az 1000 kar\u00e1csonya k\u00f6r\u00fcl megkoron\u00e1zott Istv\u00e1n kir\u00e1lynak \u2013 a kereszt\u00e9ny magyar kir\u00e1lys\u00e1g alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak \u2212 nagy harcokat kellett v\u00edvnia az \u0151svall\u00e1sukhoz ragaszkod\u00f3 l\u00e1zad\u00f3 t\u00f6rzsf\u0151kkel, de v\u00e9g\u00fcl gy\u0151ztesen ker\u00fclt ki a k\u00fczdelmekb\u0151l. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a v\u00e1rmegye rendszer megszervez\u00e9se, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze lett a kereszt\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<p>A 889-t\u0151l (\u00c1rp\u00e1d uralkod\u00e1s\u00e1nak kezdet\u00e9t\u0151l) fejedelmeket, majd kir\u00e1lyokat ad\u00f3 \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z, amely Attila hun uralkod\u00f3t\u00f3l sz\u00e1rmaztatta mag\u00e1t, h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtotta a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1got. Ennek az id\u0151szaknak sz\u00e1mos jelent\u0151s esem\u00e9nye k\u00f6z\u00fcl kiemelve, k\u00fcl\u00f6n kell sz\u00f3lni a II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly \u00e1ltal 1222-ben kibocs\u00e1tott Aranybull\u00e1r\u00f3l, a \u201emagyarok Magna Chart\u00e1j\u00e1r\u00f3l\u201d, a nemess\u00e9g jogait el\u0151sz\u00f6r r\u00f6gz\u00edt\u0151, aranypecs\u00e9ttel ell\u00e1tott okm\u00e1nyr\u00f3l. \u00c9s sz\u00f3lni kell az orsz\u00e1got 1241\u22121242-ben puszt\u00edt\u00f3 mongol (tat\u00e1r) t\u00e1mad\u00e1sr\u00f3l, amelynek megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t IV. B\u00e9la kir\u00e1ly v\u00e1r\u00e9p\u00edt\u00e9sekkel \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gk\u00f6t\u00e9sekkel igyekezett elh\u00e1r\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z utols\u00f3 fi\u00e1gi lesz\u00e1rmazottja (III. Andr\u00e1s) hal\u00e1la ut\u00e1n, 1301-t\u0151l vegyesh\u00e1zi uralkod\u00f3k ker\u00fcltek hatalomra. 1308-t\u00f3l az Anjou, 1387-t\u0151l a Luxemburgi, 1437-t\u0151l a Habsburg, 1440-t\u0151l a Jagell\u00f3, 1452-t\u0151l ism\u00e9t a Habsburg, 1458-t\u00f3l a Hunyadi, 1490-t\u0151l pedig \u00fajra a Jagell\u00f3 dinasztia uralkodott. 1526 (Moh\u00e1cs) ut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s, illetve a Szapolyai-h\u00e1z \u00e9s a Habsburg-h\u00e1z vet\u00e9lked\u00e9se megosztotta az orsz\u00e1got. 1740-t\u0151l 1918-ig a Habsburg-Lotharingiai dinasztia tagjai v\u00e1ltott\u00e1k egym\u00e1st a magyar tr\u00f3non.<\/p>\n\n\n\n<p>A magyar hadt\u00f6rt\u00e9nelem kiemelked\u0151 esem\u00e9nyei k\u00f6z\u00fcl \u00e9rdemes megeml\u00edteni I. (Nagy) Lajos kir\u00e1ly (1326\u22121382) it\u00e1liai hadj\u00e1ratait, de mindenek el\u0151tt Hunyadi J\u00e1nos (1407\u22121456) 1456-os n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri gy\u0151zelm\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k felett. III. Calixtus p\u00e1pa a n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri csata el\u0151tt, a t\u00f6r\u00f6kellenes felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s jegy\u00e9ben elrendelte a k\u00f6telez\u0151 harangoz\u00e1st (ebb\u0151l lett a d\u00e9li harangsz\u00f3). A p\u00e1pa a diadal eml\u00e9k\u00e9re elrendelte, hogy a kereszt\u00e9nyek minden \u00e9vben, augusztus 6-\u00e1n tarts\u00e1k Urunk sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa \u00fcnnep\u00e9t (ezen a napon \u00e9rtes\u00fclt a gy\u0151zelemr\u0151l). Hunyadi J\u00e1nos fia, I. M\u00e1ty\u00e1s (1443\u22121490) h\u00edres k\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s \u00e1lland\u00f3 zsoldos hadsereget hozott l\u00e9tre. Budai udvar\u00e1ban tud\u00f3sokat, m\u0171v\u00e9szeket fogadott \u00e9s foglalkoztatott. Hatalm\u00e1t n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig B\u00e9cs v\u00e1ros\u00e1ra is kiterjesztette \u2212 a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legsikeresebb kir\u00e1lya volt.<\/p>\n\n\n\n<p>Nevezetes, \u00e1m tragikus esem\u00e9ny volt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel szembeni 1526-os moh\u00e1csi csataveszt\u00e9s, valamint Szigetv\u00e1r t\u00f6r\u00f6k ostroma 1566-ban, amely a h\u0151s v\u00e1rkapit\u00e1ny, gr\u00f3f Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s \u00e9s vit\u00e9zei hal\u00e1lt megvet\u0151 kirohan\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k gy\u0151zelm\u00e9vel v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt. P\u00e1r nappal az ostrom v\u00e9ge el\u0151tt itt hunyt el a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k hatalmas szult\u00e1nja, Szulejm\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p>Buda 1686-os elfoglal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en I. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s kir\u00e1ly (1640\u22121705) a Szent Liga seregeinek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fokozatosan visszaszor\u00edtotta a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket, \u00e9s nagy l\u00e9p\u00e9st tett a magyarorsz\u00e1gi t\u00f6r\u00f6kellenes h\u00e1bor\u00fa gy\u0151ztes befejez\u00e9se fel\u00e9. Abszolutista, protest\u00e1nsellenes politik\u00e1ja, a magyarokkal szembeni alkotm\u00e1nyellenes int\u00e9zked\u00e9sei, a magas ad\u00f3terhek, zsoldosainak kegyetlenked\u00e9sei azonban hozz\u00e1j\u00e1rultak a bujdos\u00f3k (kurucok) mozgalm\u00e1nak er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy gr\u00f3f Th\u00f6k\u00f6ly Imre 1679-t\u0151l 1682-ig, majd 1703\u22121711 k\u00f6z\u00f6tt II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc is a magyarok szabads\u00e1gk\u00fczdelm\u00e9nek \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n<p>A Habsburg uralkod\u00f3k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g alkotm\u00e1nyos jogait gyakran semmibe vett\u00e9k, az orsz\u00e1g er\u0151forr\u00e1sait a birodalmi \u00e9rdekeknek megfelel\u0151en kezelt\u00e9k, a magyar nyelv \u00e9s kult\u00fara \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t g\u00e1tolt\u00e1k. Ezt igyekezett ellens\u00falyozni a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben kibontakoz\u00f3 reformkor, amely fontos int\u00e9zm\u00e9nyek, kult\u00far\u00e1t \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9st seg\u00edt\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t eredm\u00e9nyezte.<\/p>\n\n\n\n<p>1848-ban, r\u00e9szint az eur\u00f3pai szabads\u00e1gmozgalmak hat\u00e1s\u00e1ra kit\u00f6rt a pesti forradalom, azt k\u00f6vet\u0151en pedig elkezd\u0151d\u00f6tt az a szabads\u00e1gharc, amelynek emblematikus vezet\u0151je Kossuth Lajos, a k\u00e9s\u0151bbi korm\u00e1nyz\u00f3 lett. A Habsburg uralkod\u00f3, a fiatal Ferenc J\u00f3zsef orosz seg\u00edts\u00e9ggel leverte a szabads\u00e1gharcot, majd bevezette a katonai korm\u00e1nyz\u00e1st, de 1867-ben v\u00e9g\u00fcl arra k\u00e9nyszer\u00fclt, hogy kiegyezzen a De\u00e1k Ferenc \u00e1llamf\u00e9rfire hallgat\u00f3, passz\u00edv ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edt\u00f3 magyarokkal. E kiegyez\u00e9s nyom\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre az Osztr\u00e1k\u2212Magyar Monarchia.<\/p>\n\n\n\n<p>Ferenc J\u00f3zsef 1914-ben, a szarajev\u00f3i mer\u00e9nyletre v\u00e1laszul \u2013 gr\u00f3f Tisza Istv\u00e1n magyar minisztereln\u00f6k ellenkez\u00e9s\u00e9t figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva \u2212, a Szerbia elleni had\u00fczenet mellett d\u00f6nt\u00f6tt, s ezzel kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. Az uralkod\u00f3 1916-ban elhunyt. Ut\u00f3da, IV. K\u00e1roly 1918-ig uralkodott. \u0150 volt az utols\u00f3 magyar kir\u00e1ly.<\/p>\n\n\n\n<p>1920-ban, az Eur\u00f3p\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1tlanul igazs\u00e1gtalan trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem tal\u00e1n legtragikusabb epiz\u00f3dja volt. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban gy\u0151ztes nagyhatalmak Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6bb, mint k\u00e9tharmad\u00e1t lev\u00e1lasztott\u00e1k \u00e9s a szomsz\u00e9dos orsz\u00e1gokhoz csatolt\u00e1k. (!) A sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett Nagy-Magyarorsz\u00e1g csaknem 283 ezer, Horv\u00e1t\u2212Szlav\u00f3norsz\u00e1ggal egy\u00fctt 325 \u00e9s f\u00e9l ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter kiterjed\u00e9s\u0171 volt. Ebb\u0151l egyed\u00fcl Rom\u00e1ni\u00e1nak csaknem 103 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi ter\u00fcletet aj\u00e1nd\u00e9koztak a gy\u0151ztesek. Az elszak\u00edtott Erd\u00e9ly, M\u00e1ramaros, Partium \u00e9s a Kelet-B\u00e1ns\u00e1g \u2212 \u00edgy egy\u00fctt \u2212 ter\u00fclet\u00e9ben meghaladta a megcsonk\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9t. Csehszlov\u00e1kia megkapta Felvid\u00e9ket, K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t \u00e9s Csall\u00f3k\u00f6zt, \u00f6sszesen t\u00f6bb, mint 61 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert, m\u00edg Jugoszl\u00e1vi\u00e1nak a Dr\u00e1vak\u00f6zzel, a Muravid\u00e9kkel stb. 21 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter jutott, nem sz\u00e1m\u00edtva Horv\u00e1torsz\u00e1got \u00e9s Szlov\u00e9ni\u00e1t. Az \u0150rvid\u00e9ket (Burgenland) Ausztria kapta, \u00e9s m\u00e9g Lengyelorsz\u00e1gnak is jutott egy picinyke darab.<\/p>\n\n\n\n<p>1910-ben a lakoss\u00e1g l\u00e9tsz\u00e1ma meghaladta a 18 milli\u00f3t, de ez a sz\u00e1m a csonka orsz\u00e1gban \u2212 1920-ban \u2212 nyolcmilli\u00f3 al\u00e1 zsugorodott. A magyar anyanyelv\u0171ek egyharmada az elcsatolt ter\u00fcleteken rekedt. Magyarorsz\u00e1g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, ebb\u0151l a rem\u00e9nytelennek t\u0171n\u0151 helyzetb\u0151l is fel tudott emelkedni, ami els\u0151sorban vit\u00e9z nagyb\u00e1nyai Horthy Mikl\u00f3s korm\u00e1nyz\u00f3 (1868\u22121957) hat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1nak, b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9nek, \u00e9s tehets\u00e9ges politikusainak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A p\u00e1rizsi b\u00e9kedikt\u00e1tum \u00e1ltal meg\u00e1gyazott \u00fajabb vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s \u0151t is k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll\u00edtotta. Kiugr\u00e1si k\u00eds\u00e9rlete, a n\u00e9metekt\u0151l val\u00f3 elszakad\u00e1sa nem siker\u00fclt, \u00edgy nem tudta megakad\u00e1lyozni, hogy Magyarorsz\u00e1g a szt\u00e1linista er\u0151k martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon.<br><br><\/p>\n\n\n\n<p><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>(From the beginnings to the Treaty of Trianon) Author: Historian Seat Captain Vitez Attila B\u00e1n\u00f3 de Tapolylucska et K\u00fckemez\u0151 It is difficult to discuss Hungary\u2019s early history without provoking academic debate, given that the results of research in linguistics, archaeology and genetics have so far failed to corroborate each other or, even if they did, [&hellip;]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_genesis_hide_title":false,"_genesis_hide_breadcrumbs":false,"_genesis_hide_singular_image":false,"_genesis_hide_footer_widgets":false,"_genesis_custom_body_class":"","_genesis_custom_post_class":"","_genesis_layout":""},"categories":[],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1686"}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1686"}],"version-history":[{"count":5,"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1686\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1694,"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1686\/revisions\/1694"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1686"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1686"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.vitezi-rend.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1686"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}