Vitez

Szerző: Vitéz tapolylucskai és kükemezei Bánó Attila historicus székkapitány

Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg, tábornagy írta 1928-ban A magyar nemzet hadtörténelme (A military history of the Hungarian nation) című nagyszabású munka előszavában: „A múlt többnyire a jövőnek tükre, mely élesen elénk vetíti azt, amit elkerülve, nagy bajokat háríthatunk el, és amit megtéve, jobb jövőnknek teszünk szolgálatot. Tanuljunk e műből s ne csüggedjünk, mert él még a magyar virtus.”

A Habsburgok nádori – magyar − ágából származó tábornagy később, vitéz nagybányai Horthy Miklós halála (1957) után a Vitézi Rend második főkapitánya lett. A magyar virtusra történt utalással arra a vitézi szellemre célzott, amely egész hadtörténelmünket jellemezte. A minden korábbinál pusztítóbb első világháború – sajnos − ugyancsak számos alkalmat teremtett a magyar vitézség bizonyítására. A magyar katona embertelen körülmények között, gyakran kellő felszerelés hiányában is helytállt, s nem véletlen, hogy a háború után Horthy kormányzó – maga is háborús hős − szükségét érezte e helytállás méltó elismerésének.

A Vitézi Rend létrehozásának gondolata összefüggött azzal, hogy a vitézi tetteket Magyarország királyai nemességgel és földbirtokkal jutalmazták, viszont 1918 után, a király nélküli országban megszűnt a nemességadományozás lehetősége. A Vitézi Rend főként ennek az űrnek a betöltésére jött létre 1920-ban, és persze azért is, hogy életben tartsa azt a szellemiséget, amely a magyarokat ősidők óta képessé tette hazájuk megvédésére.

Az Országos Vitézi Szék – Horthy Miklós kormányzó elnökletével – 1920. szeptember 25-én, a budai királyi várpalota Mátyás-termében tartotta első ülését. E napon írta alá a kormányzó, gróf Teleki Pál miniszterelnök ellenjegyzésével a Vitézi Szék tagjainak kinevezését. A kormányzó „legmagasabb kézirata” kijelölte a Vitézi Szék vezérkarát, és utalt annak feladataira. Tátrai Szilárd A Vitézi Rend első évtizedének története című tanulmányában (Hadtörténelmi közlemények 110. évf. 1. sz. 1997) idézett a dokumentumból: „A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére szandai Sréter István tábornokot, magyar királyi honvédelmi minisztert, báró Nagy Pál altábornagyot, semjénfalvi Siménfalvy Tihamér nyugalmazott vezérkari testületbeli ezredest, tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán alezredest, bilkei Lipcsey Márton őrnagyot, sepsibaczoni Toókos Gyula szolgálatonkívüli viszonybeli vezérkari testületbeli őrnagyot, Igmándy Hegyessy Géza testőrőrnagyot és Magasházy László századost, első szárnysegédet, a Budapesten székelő »Vitézi Szék« tagjaivá kinevezem.”

Ezután a Vitézi Szék, mint testület, kidolgozta a működés megindításához szükséges irányelveket és szabályokat. Október 7-én létrehozták a Rend Széktartóságának irodaszervezetét.

Négyessy László A Vitézi Rendről című tanulmányában (József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged, 1974) írta: „[a Rend] 1920. november 25-én határozatot hozott arról, hogy a vitézek részére vitézi jelvényt rendszeresít. Ugyanekkor megalkotta és a kormányzó ugyanezen az ülésen ünnepélyesen kiadta a Vitézi Rend szabályzatát. […] Az 1920. december 11-i ülésen Toókos Gyula alezredes kapott megbízást az avatási szertartás kidolgozására s ezen az ülésen határoztatott el az is, hogy a vitézi jelvény megalkotására az Országos Vitézi Szék pályázatot hirdet. A nagyközönség 1920. december 16-án ismerkedhetett meg a Vitézi Szék felhívásával a vitézi telekre jelentkezésről. […]”

A legelső, zártkörű vitézavatásra 1921. május 22-én, vasárnap került sor a budai királyi várkápolnában. Erről az eseményről Angelovics Helga írta Vitéz avatások a két világháború között 1921–1938 című tanulmányában (Első Század, XIII. évf. 1. 2014. tavasz): „Az avatási ünnepség előtt a kormányzó a Mátyás-teremben kihallgatáson fogadta az első telekadományban részesített 24 Arany Vitézségi Érmes vitézt, akik szintén részt vettek a zártkörű vitézavatáson, jóllehet ekkor még nem lettek felavatva. […] A kormányzó jobb oldalán egy testőr állt a nemzeti hadsereg zászlajával, a baloldalon pedig Gyarmathy János tábori lelkész, aki az eskü szövegét olvasta fel, melyet a törzskapitányok [a Vitézi Szék fentebb felsorolt nyolc tagja] – akik az oltárral szemben sorakoztak fel egy vonalban – esküre emelve kezüket, hangos szóval utána mondtak. […]

Ezt követően a vitézek főkapitány-helyettese rövid beszéd kíséretében feltűzte vitéz nagybányai Horthy Miklós zubbonyára a vitézi jelvényt, majd a törzskapitányok járultak a kormányzó elé, aki sorban felékesítette mindegyikőjük mellét a vitézi jelvénnyel. […]”

A Vitézi Rend főkapitányai:
Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1920−1957)
Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg (1957−1962)
Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes (1962−1977)
Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Árpád királyi herceg (1977−2017)
Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly királyi herceg (2017−)

Főkapitány-helyettesek::
Vitéz Hellebronth Antal vezérezredes (1927−1944)
Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza altábornagy (1944−1945)
Vitéz Sónyi Hugó vezérezredes (1956−1958)
Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Árpád királyi herceg (?−1977)
Vitéz Dr. Berniczei-Roykó Ádám (2020−)

Ügyvezető törzskapitányok::
A Horthy-korszakban hárman követték egymást ebben a pozícióban:
Vitéz tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán (1920−1921)
Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza (1921−1944)
Vitéz szentmiklósi és óvári Pongrácz Pál (1944−1945)
Az 1990-es rendszerváltást követően:
Vitéz Radnóczy Antal (1993−2003)
Vitéz Ajtós József (2004−2007)
Vitéz Tassányi József (2007−2018)
Vitéz Horváth Csaba (2019−2020)
Vitéz Dr. Berniczei-Roykó Ádám (2020−)

Országos törzskapitányok::
Vitéz Tabódy István (1993−1997)
Vitéz Radnóczy Antal (1993−2003)
Vitéz Sándor Ervin (2004−2007)
Vitéz Vad László (2007−2008)
Vitéz Csizmadia József (2008−2012)
Vitéz Horváth Csaba (2012−2019)
Vitéz Dr. Berniczei-Roykó Ádám (2019−)

A vitézek tiszti és legénységi taglétszáma (körülbelül egyharmad-kétharmad arányban) az 1940-es évekre meghaladta a tizenöt ezret, a várományosoké a nyolcezret. A Vitézi Rendet a II. világháború utáni kommunista rendszer megszüntette (1948), de a nyugati magyar emigráció továbbra is igyekezett életben tartani. Külföldön történő újjászervezését 1953-ban, az NSZK-ban lakó vitéz Sónyi Hugó volt vezérezredes, a honvédség egykori főparancsnoka kezdeményezte.

A Rend második főkapitánya, vitéz József Ágost királyi herceg 1962-ben elérte, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága (I.C.O.C.) elismerje a Vitézi Rendet. A Rend legújabb kori történetében sajnálatos epizód volt, amikor 2003-ban egyes vezetők szembe fordultak József Árpád főkapitánnyal, majd létrehoztak két szakadár szervezetet, a Molnár-Gazsó János- és a vitéz Hunyadi László-féle egyesületet. Mindkettő használja a Vitézi Rend elnevezést.

Ezzel a történettel kapcsolatban érdemes megjegyezni: Horthy Miklós főkapitány idejében nem lett volna elképzelhető, hogy a Vitézi Rend leváltsa legfőbb vezetőjét. 2003-ban, a főkapitány leváltása olyan megrázkódtatást okozott, amely elkerülhető lett volna, s amely nélkül ma bizonyára egyetlen rendbe tömörülhetne ez a nagy múltú szervezet.

A József Árpádhoz (József Ágost unokájához) kötődő, jelenleg Habsburg-Lotharingiai József Károly királyi herceg főkapitánysága alá tartozó Rendet az I.C.O.C. tehát elismeri, mint az egyetlen ilyen nevű szervezetet. Az azonos névhasználat ma sokak számára nehezíti a tájékozódást, azonban a Vitézi Rend él, fejlődik és remélhetőleg szép jövő elé néz.

Alapítónk, vitéz nagybányai Horthy Miklós admirális
1. főkapitány

vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg
2. főkapitány

vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc
3. főkapitány

vitéz Habsburg-Lotharingiai József Árpád királyi herceg
4. főkapitány

vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly királyi herceg
5. főkapitány